Olvasás és írás nagyobb részekből áll Gráfik Imre néprajzkutató önvallomása. Mindig érdekes, hogy valaki mit olvas, de talán még inkább, hogy miket jegyzetel ki a könyvekből. (Nekem is van olvasónaplóm, része ennek, amit itt közreadok.) Hegedűs Gézától ezt jegyezte föl: „Egy fiúnak meg kell szereznie a szerelmi gyakorlatot ahhoz, hogy idővel jó és hű és feleségének elegendő örömet adó férj lehessen belőle”. Benedek Istvántól: „nem ismerem az unalmat. Ha másokkal vagyok, azoknak az egyénisége köt le, ha magam vagyok, a gondolatvilágom”. Ortutay Gyulától: „A szégyenét is meg kell írnia az embernek” (hozzátenném: be kell vallania). Nádasdy Ádámtól: „A bizalmasság abból látszik, hogy nagyokat hallgatnak” és „Egyre szűkül… a szerelmet kifejező eszközök tára”. Alberto Moraviától: „A kommunikáció nem azt jelenti, hogy az embernek mondanivalója van”. Bár ismerem Gráfik Imrét, nem tudtam, hogy írói próbálkozásai is vannak. Forgatókönyv, hangjáték, Dürrenmatt-átírás, elbeszéléstorzók, apró gondolatok: „Csak az nem tud hinni az emberekben, aki visszaélt már mások hitével”. Ha az életét szépirodalommal és nem néprajzzal töltötte volna, szerintem jó író lenne. Mutatják tollpróbái (Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2025. 200 o.)
Gráfik Imre története ez is: https://www.balazsgeza.hu/?p=12454
És itt is: https://www.balazsgeza.hu/?p=12339
Hoppál Mihály és felesége, a bal oldalon: Gráfik Imre (Néprajzi Múzeum, 2025. jún. 25.)
Itt hozzászólhat!
