címmel került föl egy fénykép az FB-re, amelyen Jóskával kék dués pólóban ülünk Zsombor tábornyitóján. Igen, ez már a 32. táborunk, a sorozat 1982-ben indul (egy évben két tábor volt). A vezetést már korábban átadtuk a tanítványainknak, de itt vagyunk mindig, mert a „duézés” életforma lett. Tanítványaink mindenütt a médiában, és persze a világban. Most is egy posztolás Szingapúrból… Meg egy sokgyermekes édesanyától, aki azt írja, hogy a gyermeke akkora, mint mi, amikor elkezdtük. Ritka élmény, hogy az ember tapasztalja megvalósulni elképzeléseit. (Főleg, ha 1982-ben lettek volna ilyen messzelátó elképzeléseink!) Beesnek régi táborlakók, családdal, gyerekkel. Van, akiknek a gyereke itt nőtt fel. Hatévesen hozta el először, a gyerek félt kiszállni a kocsiból. Elhívtam kosarazni. Azóta meséli, hogy Géza bácsi hozta meg a kedvét a táborhoz. Itt nőtt fel. Most lesz 20 éves. A tábort egyébként Frank Ivánék, Pogány Györgyék ötletéből vettük át, az ő középiskolás táboraikban nevelődtünk, megfogott az ottani hangulat. Lett belőle egy nagy egyesület, mozgalom, család, tengernyi emlék, öröm. Pogány Gyuri évekig járt a mi táborunkba is. Most megyek, mert osztják a káposztáscvekedlit (mondja Szabolcs, aki tíz éve volt itt táborvezető, most meg az egész világot járja, de erre a cvekedlire hazajött). Azután folytatódik a beszélgetés, meg a számítógépet is át kell adnom a gyerekeknek. A tábort már átadtuk, hát most a számítógépet is… Azért lesz még néhány műsor, újság, videó, poszt, komment a neten! Én meg a kis parti házban, a Mihály-lakban olvasgatok, s ha a gyerekek jönnek, mert jönnek, akkor beszélgetek velük.
A kép: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=387240231330219&set=t.788314251&type=1
Itt hozzászólhat!
