Magyar kálvária

Van Sátoraljaújhely fölött, a Szár-hegyre vezető úton egy kálvária. 1936. október 4-én nyitották meg, közadakozásból. 14 stációja, bejárati kapuja és végpontja, a kilátó a trianoni csapásra emlékeztet. Mindegyiken egy-egy idézet, versrészlet neves és névtelen költőktől. Irredenta versek is. Az irredenta szó eredetileg egy olasz felszabadítási mozgalmat jelölt, magyar kontextusban is, később szitokszóvá vált.  A kálvária létét is több évtizedig homály fedte, még egyes újhelyiek sem tudtak róla. A stációk: Csonka-Sátoraljaújhely, I. Kassa, II. Lőcse, III. Besztercebánya – Körmöcbánya – Selmecbánya – Nyitra, Krasznahorka – Trencsén, IV. Komárom, V. Pozsony, VI. Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy – Székelyudvarhely, Kismarton – Csáktornya (itt van az Anyák tere is), VII. Fiume, VIII. Temesvár, Szabadka, Zenta, Orsova, Vajdahunyad, IX. Arad, X. Brassó, Nagyenyed, Segesvár, XI. Gyulafehérvár – Marosvásárhely, XII. Kolozsvár, XIII. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Máramarossziget, XIV. Ungvár, Munkács, Eperjes, valamint a kilátó: (a 100.) Országzászló. A kálváriát szépen felújították, kellemes séta, szép kilátás nyílik Újhelre (!). A kálváriaállítást szervező Szepesi Bódog kegyesrendi tanár szerint Sopron mellett a másik „civias fidelissima” jelzőre is méltó a város. A kálváriajáró meg-megállva olvassa a verseket, találgatja, honnan is valók (a Magyar kálvária című kötetből megtudható). És elgondolkodik azon, hogy mit jelent a Trianon-trauma, meg mit értenek a komoly szakemberek azon, hogy „Trianont fel kell dolgozni”. (A Sátoraljaújhelyen épült Magyar Kálvária. Ismerteti: Szepesi Bódog kegyesrendi tanár. 3., bőv. kiadás, 2011.)