Holczer József, kecskeméti piarista tanár, húsz éve rendszeres szerzőm a Tetten ért szavakban, hónapokkal ezelőtt megírta Liszt Ferenc-jegyzetét, tegnap ment le a műsorban. Én pedig tegnap a MűPában élveztem a Liszt-koncertet (Két epizód Lenau Faustjából, Malédiction), valamint Mahler V. szimfóniáját (zongora: Várjon Dénes, karmester: Keller András). Nagyszerű előadás volt, Liszthez én most közelítek, de nem nehéz. Mahler is bejön, igen változatos, töménytelen sokféleség egyetlen darabban a keringőtől, a vidámságtól a tragikumig. Én csak így tudok beszélni a zenéről, de törekszem a jobbra… Tegnap volt a Liszt-bicentenárium előnapja, és a MűPa nem volt tele. Elgondolkodtam azon, hogy miért nem sikerült Lisztet közelebb hozni. Fáj. Ma viszont a közszolgálati tévében végig kinn volt a felirat: Liszt 200. És közben ment valami ocsmány kommersz hülyeség. Szégyen. Legalább ekkor levették volna a feliratot. A propaganda megvan, persze mindenki bólogat, Liszt, igen, az rendben, de a MűPa pang, és a közszolgálati tévében megy a népbutítás. Nagyon szomorú vagyok. És Liszt milyen szomorú lenne, ha nézné ezt. A közszolgálati tévé szombaton és vasárnap hajnalban ismétli az Anyanyelvi szószóló című műsorunkat is. Valaki szólt, hogy lát a tévében, 8 évvel ezelőttről. Még örülnék is neki, ha nem tudnám, hiszen én találtam ki a műsort, hogy azok a műsorok mindig törekedtek az aktualitásra. Ismétlik? Nem szólnak? És kivágják a napi utalásokat, vagy tökéletesen hülyének nézik a nézőket? Lemegy egy beszélgetés egy vendéggel (mindig volt vendég), aki már nem abban a helyzetben van, sőt esetleg nem is él, és a műsorvezető megkérdezi tőle, hogy mit csinált ma reggel? Tényleg komolyan gondolják??? Pedig annyira egyszerű műsor volt: vendég, egy szó, amit magával hoz, mi Grétsy tanár úrral találgattuk, majd két nem romlandó bejátszás a nyelv helyzeteiről Szalay Péter filmíró kamerájából, végül játék.
Olyan ez az egész, mint a Liszt 200 felirat. Kipipálva valami, lényeg a propaganda. És még az is lehet, hogy jó szándék van mögötte… Azt hiszem, hogy fölteszek egy Liszt-lemezt…
Még egy zenei emlék, a Liszt-évforduló napján. A Rádióban (nekem a Rádió a Kossuth), Gellért András barátom műsora az egykori Bizottság együttesről. Emlékszem, én is ott voltam egyik koncertjükön. Megvan két lemezük. Egyetlen számuk tetszik. A többi nem zene. És most a rádióban az egyik együttes-tag elmondja, az egyik koncerten direkt nem hangolta fel a gitárját, mert a nézőknek úgy is tetszett, sznobok voltak, nem szóltak… Valamit sejtettem. Nemcsak a hatalmat, de a nézők egy részét is hülyének nézték. Amit ma, húsz év után hallottam tőlük, az azt bizonyította, hogy engem is. Bár egy kicsit gyanakodtam. Mint jelenség, érdekes volt, de mint zene? Most már egyszerűen hallgathatatlanok. Liszt Ferenc bocsássa meg nekik!
Itt hozzászólhat!
