Idén, a mostani hétvégén volt a 13. Amikor Adamikné Jászó Anna kitalálta, egészen pontosan én sem tudtam, miről van szó. Szónokok ma? De ő jobban tudta. Amerikában is látta. A legtöbb felsőoktatási intézményben van szónokegyesület. Leonard Cohen is egy ilyennek volt a vezetője. Tehát idén 57-en érkeztek hazai és határon túli felsőoktatási intézményekből, hogy Bacon egy idézetére a Van-e igazság? tételére kifejtsék meggyőző gondolataikat. Évek óta zsűrielnökként mondom, ha lehet, a kötelező szöveget ne papírból mondják (vázlat elvileg lehet a kezükben, de az nagy csábítás…). Idén már szinte mindenki szabadon, fejből beszélt. Soha ilyen magas nem volt a színvonal. Okos beszédek, szép gondolatok mind a kötelezők, mind a szombati rögtönzések között. Aki ilyennek látja a magyar fiatalokat, egészen biztosan elcsodálkozik: büszke lehet az az ország, amelynek ilyen ifjúsága van. Újdonság volt az is, hogy egy informálisan létrejött retorikaklub (Aczél Petra többet is tud róla) tagjai szintén beneveztek, s hatalmas ovációval fogadták társaik szereplését. Úgy, mint az operában. Ez a verseny nem csupán vetélkedés, de tanulási lehetőség is. Az eddigi összes szónokverseny anyaga megjelent könyvben, az összes szónoklattal, sőt a szónoklatok elemzésével. A versenyek végén mindig kell valamit mondanom. Tavaly és idén valami ilyesmit mondtam: ha ilyen színvonalú közéleti beszédek szerepelnének a magyar nyilvánosságban, nem lenne itt semmi baj. Ne féljünk! Azon dolgozunk, hogy ilyenek szerepeljenek. Már 13 éve.
Itt hozzászólhat!
nov
21
