Mutter Courage und ihre Kinder, még így tanultuk németórán, háborúellenes színmű. Terzopulosz újabb magyarországi rendezésében annyira nem az epizódokból álló tantörténetre összepontosít, hogy az elején (az eredeti darabtól eltérően, még Brecht kizökkentő módszerét is túlszárnyalva) elárulja a végét – a gyerekek mind meghalnak. Tehát nem történet, a végtelen vándorlás a harmincéves háborúban, Kurázsi mama szekérvonszolása, ügyeskedése a lényeg, mert ez is csak következmény. A lényeg: hogy az emberek a békében eltunyulnak, kell a háború, ahol rend van. Már amilyen.
A gyerekek halála helyett Kurázsi mama áll a középpontban; szenved és túlél, fennmaradni mindenáron. Mi már tudjuk, hogy ez nem élet, ő talán még a végén sem, a koporsóig fog kuporgatni. A személyiséget pedig a háború alakítja (torzítja), a háborút pedig a pénz mozgatja (piros pénzek röpködnek végig a színpadon, egy az én ölembe is hullott); no meg a tőzsde (ennek hangjai is beszűrődtek). Az epizódokat Terzopulosz ismert módszerével, sajátos légzés-, mozgás- és mimikatechnikával hét fiatal (kaposvári) színész stilizálja. A szekér egy nyitott koporsó. És bizony mintha tényleg arról szólna a darab, hogy az embernek nem különleges, hanem természetes állapota a háború, nélküle mintha már nem is tudna létezni. Kurázsi mamának sem jön jól a rövid időre kikiáltott béke. – A háború felől a világ. Talán ez az 1939-ben írt mű mindenkori aktualitásának a titka. Ifjúkoromban annyit mondott, hogy ilyen volt a háború, ezt okozza az embernek, így torzítja el. Ma azt mondja: állandó, megkerülhetetlen állapot. Környezetünkben, ránk is hatva most is kettő zajlik. Nem beszélve a belső háborúkról. Akárhányszor látom, mindig fölrémlik bennem, hogy a háború a felnőtteket mind számítóvá, megátalkodottá, sőt kegyetlenné teszi (hiszen túlélni kell), csak a gyerekek és az öregek tartják meg emberségüket, s a legnagyobb hős, aki életét is föláldozza a városért, Kattrin, a néma és értelmi fogyatékos lány. Brecht, és persze minden jó művészet gyenge hatásfokkal arra figyelmeztet, hogy ember maradj.
Háborúban hallgatnak a múzsák
Mindenki szakért és beszél
Életveszély
És akik az álmodat tönkrezúznák
Azokhoz a baj soha el nem ér
De te ember legyél
Újra lehetsz, aki voltál
Mielőtt végleg elromolnál
Mindegy, minek képzeled magad
Csak ember maradj
Újra lehetsz, aki voltál
Csak egy rosszul dúdolt zsoltár
Mindegy, minek képzeled magad
Csak ember maradj (Kovács Ákos)
(R.: Theodórosz Terzopulosz; a főszerepben erős átéléssel: Szűcs Nelli; bemutató ma a Nemzetiben.)
Itt hozzászólhat!
