Vasárnap dél Széchenyi-fürdő. A jegy ára már 3350 forint. Családok nincsenek, külföldiek viszont igen. Nekik még mindig olcsó, nekünk már régóta nagyon drága. A hazai közönséget nem akarják (nem diszkriminatív módon) védeni. A milliárdos beruházás után néhány évvel mindenütt hullik vakolat, a medencékben a csempe. A pénztáros nénik kedvetlenek, lassúak. Csak a medencében derül ki, hogy ismét kötelező a fürdősapka (egyébként helyesen, de a pénztárnál is szólhatnának). Háromnegyed hétkor egy teljesen érthetetlen szöveg arra figyelmeztet, hogy a termálfürdőből érkezők (kik ezek?) hagyják el az uszodát, mert a termálosztály zár. A többi nyitva. Sem a külföldiek, sem a magyarok nem értik ezt a “fürdőnyelvet”. Szerencsére a Széchenyi vizét még nem sikerült elrontani. A sakkozók is kinn vannak, s föntről nézve még mindig világcsoda. Brüsszelben, a “mini-Európában” ez jelképezi Magyarországot.
Itt hozzászólhat!
márc
14
