Egy bácsi ültette a diófát. Az utókornak ültette. 13 éve én gondozom. Sok diót ad, meg száraz ágakat. Most is a vihar levert néhány ágat. Ma szabályos tűzifát fűrészeltem belőle. Azt mondják, a gyümölcsfák pontosan annyi száraz fát adnak, amennyiből lefőzhető a pálinkájuk. A bácsit nem ismertem. De mindig, amikor a diófát gondozom, rá gondolok. Annyit tudok róla, hogy ebben a házban lakott, a Postatelepre járt ebédelni, örült, amikor a trolit erre vezették, jó barátságban volt mindenkivel. És egyszer majd másról is ilyen homályos és pontatlan emlékeket fognak idézni.

Itt hozzászólhat!

Megosztás