Ma nem történt semmi. Kisütött a nap. A Széchenyiben két vadkacsa az úszómedencére szállt. Azután visszaszálltak az Állatkert felé. Találkoztam a buszon Sára cicával, ugyanott és ugyanúgy folytattuk, mint bármikor az elmúlt évtizedekben. Mi félszavakkal is. Gyógyvizet vettem a Széchenyi ivókútjánál. Záptojás szaga van, de finom. 100 forinttal olcsóbb lett a sajtburger, ittam mellé kávét, s kaptam ajándékba egy fagylaltot. Nagyon sokat írtam, csíp a szemem. Nővéremmel beszéltem telefonon. Adtam (mert kérték) egy interjút az Infó rádiónak. Elolvastam Kristeva Kezdetben volt a szerelem (Pszichoanalízis és hit) című esszékötetét (az egyik fordító a tanítványom). Jó, de nehéz szöveg. Olvasgattam az amerikai Magyar Baráti Közösség ITT-OTT kalendáriumát, beszámolók, versek, sugárzik az összetartás iránti mély vágy. Érdekes szókapcsolatra leltem: elszármazásban és szórványban élő magyarság. Nem ismertem Carl Sandburg Boldogság című versét (Szabó Lőrinc fordította), de terjeszteni kellene. Megnéztünk újabb három részt a Mester és Margaritából (rendező: Brotko). Már csak négy rész van hátra. Szombaton nálam járt a Bolyai-csapat, a legjobban azt élvezték, amikor elővettem bakelit Latinovits-lemezeimet, hozzá egy lemezjátszót. Ők ilyet már nem láttak. Pénteken Nyíregyházán voltam: a Kölcsey gimnáziumban tartottam előadást. A Kölcsey a felvételizőket tekintve az első tízben van. Mai magyar nyelvi körkép – ez volt az előadás, példáimat végig követték. A 45 perces előadásért utaztam 8 órát. Nyíregyháza csak három óra lenne, de most egyszerre van pályaépítés, meg kábellopás, ezért 4+4 óra. Az előttem induló IC teljes egészében kimaradt, pontosabban a mi vonatunkhoz kapcsolták. A helyjegy ára most 710 forint. Tény, hogy ülni lehetett.
Itt hozzászólhat!
ápr
8
