Évekig vártam, hogy mikor ír rólam az ÉS. Tudtam, ha írni fog, mi lesz benne. Ezt lehet tudni. Azután kb. 2 éve írt a humorkönyvünkről, és csak engem dicsértek. Na, gondoltam, baj van. De végre megérkezett a várva várt kritika. Egy hónapja, és utána rögtön tegnap is. FA, a kritikus május 6-án korrektül ismertette a Tetten ért szavak egyik adását, majd egy kis ironikus megjegyzést tett. Azért nem írnak ma efféléket (Balázs Béla) az írók, „Talán, mert EU-útlevelük van”. Tegnap, június 3-án ismét velem foglalkozott, a Somogy megyei Petörkén nem tudja hallgatni a rádiót, a Kossuth csak félig-meddig jön be mobilinternetén, s ott épp engem talál, s nem érti, hogy kerül a Ghymes a műsoromba, meg hogy „kisebb képzavarokkal küzdő, a néplélek betegségére utaló mondatok” hangoznak el. Nos, az elhangzott mondatok idézetek a Ghymes vezetőjétől, Szarka Tamástól, akinek két verseskötete jelent már meg, és képzavar nincs benne, nekem elhiheti. Ami zavarja őt, most már másodszor, az a haza szó. Nekem egy kicsit kevés, neki egy kicsit sok. Ettől még barátok is lehetnénk. Viszont, ha már rádiókritikát ír, hadd adjak tanácsot: hallgassa meg, végig a műsort, s ne ingadozó mobilneten. Ha Petörkén jár, vigyázat, én is járok ott, nekem félig kaposvári a rokonságom, szóval, Petörkén hagyományosan is fogható a Kossuth… S ha már belémkötött, jelzem, olvastam a május 20-i kritikáját is, amelyben megdicséri az egyik rádiós kolléga efféle búcsúzását: „A hangsúly fennmarad, mert László Ferenc holnap folytatja innen, ugyanebben a percben”. Azt mondja, ez a befejezés a kedvence. Hát legyen. Csak az a probléma, hogy a hangsúly sohasem marad fenn. A hangsúly = nyomaték. Ha nincs nyomaték, nincs hangsúly. Lehetne esetleg „hang”, ami fennakad (irodalmi párhuzam), de itt a mondatdallam, a hanglejtés marad fenn, ezt nevezzük felfelé lépő, szökő zárlatú, esetleg lebegő hanglejtésformának. Egyébként magyartalan. A nyelvészek 80 éve beszélnek róla, a rádiós beszédoktatás alapvető része. Nem vonom le a tanulságot, várom a következő kritikát.
Itt hozzászólhat!Tags: ÉS
