Rendezők

Könyveinkről nem az élet természetes rendje szerint jelennek meg ismertetések, kritikák. Azt többnyire szervezik. Olykor maguk a szerzők. A minap felkínáltam egyik kollégámnak, hogy könyvéről írok, de azt válaszolta: Az már meg van szervezve. – Továbblépnek azok, akik álnéven a saját könyvükről írnak ismertetőt. Két ilyen kollégát is ismerek. – Egy harmadik pedig saját magának szervezte meg kerek évfordulóján az emlékkötetet, végül megkért kollégákat, hogy adják nevüket a szerkesztőbizottsághoz, hiszen saját néven aligha adhatná ki az emlékkötetét. – Nemrég eltávozott, kedves barátom súlyos beteg lévén, tudta, hogy hamarosan elkövetkezik a vég. Megtervezte a temetését: a partecédulát, a meghívandók névsorát, és megjelölte, hogy ki mondjon beszédet a temetésen. – Én inkább a „mennyei” rendezést választanám. Állítólag Huszárik Zoltán domonyi temetésén részben beborult, s a napos-felhős részek csodás fényeket rajzoltak az égre. Valaki felkiáltott: Figyeljétek, ezt a Zoli rendezi!