Beszélünk emberi jogokról, nemzetiségi, kisebbségi jogról, sőt az 1990-es évektől már nyelvi jogokról is. De nem beszélünk az emberiség jogáról. Pedig ma már ez a legfontosabb. Mert ha nincs emberiség, akkor nincs egyén és közösség sem. Jórészt egy irányba mutató gazdasági-politikai-társadalomtudományi-ökológiai stb. jóslatok azt mondják, hogy Föld egyre gyorsuló túlnépesedése hamarosan (30-50-70 éven belül) katasztrófához vezet. A katasztrófa előjelei már látszanak (éhínség, vízhiány, járványok, agresszió, háború, szélsőséges vagyoneloszlás – a tömegesedés fokozza a pszichikai problémákat, tragédiákat). A végső határ a 9-12 milliárd főnél van, hamarosan elérjük. India népessége meghaladta Kínát, és megállíthatatlan, Kína már nem akarja korlátozni a születéseket, Nigéria lélekszáma állítólag néhány évtizeden belül elérheti az egymilliárd főt. Nem lehetne megpróbálni nemzetközi jogi lépéseket tenni az összeomlás elkerülésére? Deklarálni az emberiség jogát? Ami a jelen és jövő földi nemzedékeinek életlehetőségeire, életkilátására vonatkozna. Elsősorban meggyőzésre gondolok, de olyan területeken, ahol a demográfiai katasztrófa már ma látszik, esetleg a kevesebb gyermeket vállalók preferálásával. Természetesen ez is csak az ún. első, jómódú világ anyagi szerepvállalásával lehetséges. Időben meg kell szokni (szoknunk), hogy így, ilyen színvonalon (és persze egyenlőtlenségek között) aligha élhetünk tovább.
Itt hozzászólhat!
okt
13
