Rapa Nui, azaz rapanui nyelven Nagy Evező, a világ Húsvét-szigetnek nevezi, mert állítólag 1722-ben húsvét napját fedezték föl (és ne mondjuk Húsvét-szigeteknek, mert ez egy sziget, igaz, mellette leszakadva van néhány róla levált kőtömb, ami már külön áll). Tehát nem tudjuk, hogy volt-e valaha neve, mert lakói nem tudták, hogy van-e egyáltalán rajtuk kívül élő lény (ember, állat) a világban. Egyáltalán: hogy van-e világ… Ha fölkapaszkodunk Rapa Nui legmagasabb hegyére, az 511 m-es puszta Terevakára, látjuk, hogy reménytelenül veszi körbe a Csendes-óceán a szigetet. A legközelebbi szigetek 2-3 ezer km-re vannak, Chile 3599 km-re. Ezt ma tudjuk, de ők valószínűleg nem tudták… Bár Rapa Nui szakirodalma könyvtárnyi (sok tekintetben Thor Heyerdahlnak is köszönhetően, akit merész összefüggések izgattak), pusztán csak azt nem tudjuk:
* Kik voltak ők, honnan jöttek? (Sejtjük, hogy Polinéziából, de halvány jelek Dél-Amerikára is utalnak.)
* Mikor jöttek ők? (A nyelvészek szerint már időszámításunk után nem sokkal, mások szerint 1000 körül.)
* Érintkeztek-e másokkal? (Azt gondoljuk nem, de Polinéziában rettenetes távolságokat megtettek a hajósok, tehát talán igen, halovány jelek utalnak arra, hogy tarthattak kapcsolatot más szigetek lakóival, és talán még Dél-Amerikával is, egyébként nem tudjuk.)
* Hányan voltak? (6–20 ezer között találgatják.)
* Hogy éltek? (A szakirodalom szerint bőségesen, keveset kellett dolgozniuk, ám a 17. sz.-ra túlhasználták a természetet, éhínség, belső konfliktusok, sőt kannibalizmus jelentkezett, mások szerint nem.)
* Miért faragták az irdatlan kőszobrokat? (Van, aki tudni véli: szakrális cél, ezt a legegyszerűbb kimondani, ősök tisztelete, és mi van – teszem föl én -, ha pusztán esztétikai célból, volt idejük, szobrokat faragtak, utánozták egymást: most nem ezt tesszük? Szép tornyházak vannak New Yorkban, akkor építsünk ilyet Panamában, Dubajban, Katarban és talán Budapesten is.)
* Férfiakat vagy nőket ábrázolnak a szobrok? (Inkább férfiakat, de nőket is, sokszor meg eldönthetetlen.)
* Hogyan szállították a kőszobrokat a kifaragási helyüktől 3-10 km-re? (Csak azt nem tudjuk, hogy hason, háton vagy lábon, esetleg olykor csónakon…)
* Miért a parton háttal az óceánnak állították fel őket? (Nem tudjuk, egyébként vannak a sziget belsejében is, szemben az óceánnal…)
* Miért döntötték le? (Merthogy a fölfedezés után erőszakosan ledöntötték. De valóban ők döntötték le? Hiszen a felfedezők, később hódítók-gyarmatosítók is tehették. Vagy nem lehet, hogy azért döntötték le, mert dühösek lettek az ősökre, akik nem védték meg őket a felfedezőktől? Akiket mindig a szobrok érdekeltek először. Nem olvastam ilyen feltételezést, én ezt gondolom.)
* Honnan ered írásuk, a rongorongo? (Polinéz, perui? A felfedezők-gyarmatosítók hatására?)
Tudósok (történészek, ökológusok, botanikusok, zoológusok, nyelvészek, vallástörténészek) próbálják meg rekonstruálni, hogy mi történt, hogyan került egy vélhetőleg virágzó, szubtrópusi sziget a pusztulás szélére. Az ökológiai katasztrófát a természet vagy az ember, vagy ők ketten együtt okozták? Tény, ha nem faragtak volna szobrokat, akkor ma senkit sem érdekelne a vulkanikus keletkezésű, 20 és 16 km széles, 171 négyzetkilométer nagyságú, szubtrópusi, szeles, Óceánia, Polinézia legdélebben lakott, magányos szigete. De faragtak szobrokat, és ezért mindenkit érdekel. Viszont csak kérdések vannak. Így múlik el az emberiség történelme. (Még fejtegetem a titkokat.)
Itt hozzászólhat!
