Napló
Szép példát mutatni kell. Semmelweis Ignác élete példa a szakmai elhivatottságról (az orvosi hivatásról), a kutatásról, az állhatatosságról és a hazaszeretetről; ami akár árnyat vethet, vagy akadályozhat az előrejutásban is. Mindezt finoman, érzékletesen ábrázolja a film. Semmelweis a probléma megoldásának (egyre többen halnak meg gyermekágyi lázban a klinikán) megszállottan alárendel mindent; míg némi szerencsének köszönhetően […]
Itt hozzászólhat!
Itt hozzászólhat!
A költészet napján, hetén mindenki verseket posztol. Hallgatom a rádió napi versrovatát is (még én ajánlottam a rádió korábbi vezetőjének figyelmébe, hogy legyen mindennap vers, úgy mondtam, és ma is tartom: slágervers, nem egészen arra gondoltam, mint ami lett). Most is egykori egyetemi társam, majdnem koszorús (tehát koszorútlan) költő mondja versét, persze posztmodern, ami abból […]
Egy ünnepi kötetben írják Féja Gézáról, aki háromkötetes irodalomtörténetet írt: „Nem volt irodalomtudós, sem egyetemi oktató” (idézi furcsállva az irodalmi elferdülést az Irodalom a történelemben, 2008: 11) „A Magyar Nyelvőr szerkesztése 2022. januárjától méltatlan eljárásban az alapító Magyar Tudományos Akadémiától független intézményhez került. A Magyar Nyelvőr néven 2022-ben megjelent négy folyóiratszám törölte a százötven évnyi […]
Ma így néz ki a budai épület, ahonnan 1989. szeptember 11-én a DUE, a Diákújságírók Országos Egyesülete indult. Péntekenként délután itt találkoztunk, beszélgettünk, vendégeket hívtunk, találkozókat szerveztünk, itt fogalmaztuk a DUE alapszabályát. Volt ott egy kis büfé, ahol virslit lehetett kapni, s lecsúszott mellé egy-egy sör is. Még évekkel azután is ez volt a DUE […]
Ma hazánk dél-koreai nagykövetségén Kim Shynhyung átvette nyelvtudományi doktori diplomáját. Még a kovid alatt kérte segítségemet a koreai-magyar udvariassági formulák összehasonlító elemzéséhez, majd meghívtam a szemiotikai társaság egri konferenciájára, később a Bolyai Önképző Műhelybe is, megjelent tanulmánya a Milyen jelrendszereket használunk? című kötetben (Az udvariassági és tiszteletadási kommunikáció nyelvészeti vizsgálata a koreai nyelvben, összehasonlíthatósága a […]
Miközben mindenki azon pörög, hogy véleményt mondjon a Petőfi-filmről (én még nem láttam), meg egyébként is minden mai magyar filmről, csöndben és alig láthatóan ott van egy csodálatos, izgalmas, mély, rendkívül vonzó alkotás: a Tündérkert (2023). Mivel nyolcrészes, én neki se akartam fogni (sorozatokat nem nagyon nézek), ráadásul azt mondta valaki, hogy nagyon vegyes a […]
Egyre több jel mutatja, hogy a tudománymetria eltorzítja a (humán) tudományokat. Néhányan évek óta figyelmeztetünk erre, de a helyzet reménytelen. A minőségbiztosításnak a tudományokra való erőltetése, az önmagukat érvényesnek tartó tudományos emberek önérdekérvényesítő akarata mindent fölülír. Ezen a helyen is sokszor adtam jelzést, most csak két friss hír: 1. Az általam szerkesztett tudományos lapért kevéssé […]
Senki nem tudja definiálni a pontos határt, ami a tananyag, a kiegészítő tananyag és az élet között húzódik. Ana, a magyartanárnő Rimbaud szimbolizmusát tanítja, becsukott szemmel elképzelteti a világot, és az óra végén ajánl egy filmet is Rimbaud-ról (és Verlaine-ről: a Teljes napfogyatkozást; egyébként Leonardo De Caprio a főszereplő). Amint ezt az egyik apa, éppen […]