Miért olyan fontos a Faust-probléma: mármint, hogy eladhatjuk-e földi boldogságért lelkünket az ördögnek. Ugyanígy a Tannhäuser: miért oly nagy bűn tobzódni Vénusz, a szerelem istennőjének birodalmában… Az ember lassan érti ezt meg. Hogy az örök tobzódás teherré válhat, s hiányzik az e földi változatosság, sőt (még nehezebb megérteni) a behatárolt, s ezért ennek mindent alárendelő […]
Güllen (trágyalé) kisvárosban valaha megálltak a nagy expresszvonatok: a Gudrun, a Diplomata, a Loreley és az Őrjöngő Lóránt. Most búslakodnak a polgárok Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című drámájában, városuk eljelentéktelenedett, nem állnak meg a vonatok. Ám érkezik az öreg hölgy, s kívánságára most megáll a vonat… Így kezdődik a darab. – K. barátném igen […]
Az én szemiotikám… sorozatban október 10-én csütörtökön 16.00 órakor Szocioszemiotika – szubjektív utazás címmel tartok előadást (ELTE BTK Múzeum krt. 4/A. 336-os terem). Személyes módon összefoglalom eddigi szemiotikai-nyelvészeti kutatásaimat keresve a koherenciát a gyermekkori érdeklődéstől máig, s a ki tudja merre vezető jövőig. Megemlítem mestereimet és tanítványaimat is. Mindenkit szeretettel látok. Itt hozzászólhat!
Mi történt az iskolával? kérdezi háborogva akadémikus ismerősöm. Én még osztatlan tanyasi iskolába jártam, ott mindenki megtanulta a betűvetést és az olvasást. Mindenki hátrányos helyzetű volt, nem volt rendes ruhánk, cipőnk, sokszor éheztünk és fáztunk, könyvre, füzetre nem tellett, de mindenki megtanult írni és olvasni! Mindenki vitte valamire! Én az Akadémiáig! Ahogy számolgatom, kollégám a […]
Ha van rablógazdálkodás, rablóprivatizáció, akkor van rablóvállalkozó is. Jelentése: gátlástalan, mindent és mindenkit kihasználó, a megrendelőt többnyire átverő, olykor szakmai tudásban is hiányos vállalkozó. Néhány tapasztalat: Ablaküveg-cserére érkezik a vállalkozó akkora Mercedesszel, hogy alig fér be az utcába. Kéri a kukát, a legnagyobb természetességgel töri bele a régi üveget a háztartási hulladék számára szolgáló kukába. […]
Szólni és írni sem tudok arról a tömény brutalitásról, ami a mindennapokból árad. Csak a múlt héten tudtuk meg, hogy az egyik magyar szakos hallgatónkat elvesztettük. Államvizsga előtt állt, hozzánk írta (tanára szerint jó) szakdolgozatát, éjjel azt mondta a kollégiumban, hogy találkozója van valakikkel, később a Dunából fogták ki. Ok nincs. Senki nem ért semmit. […]
