Miért olyan fontos a Faust-probléma: mármint, hogy eladhatjuk-e földi boldogságért lelkünket az ördögnek. Ugyanígy a Tannhäuser: miért oly nagy bűn tobzódni Vénusz, a szerelem istennőjének birodalmában… Az ember lassan érti ezt meg. Hogy az örök tobzódás teherré válhat, s hiányzik az e földi változatosság, sőt (még nehezebb megérteni) a behatárolt, s ezért ennek mindent alárendelő földi lét. Tannhäuser elmenekül Vénusz istennőtől, de amikor a földön nem kap feloldozást  „legocsmányabb” bűnéért (Vénuszért), már visszamenne. Csak Erzsébet, az önfeláldozó szűz, a határtalan, odaadó szeretet állítja meg. Nehéz felfogni, hogy a végesben van a végtelen. A reménytelenségben az erőt adó remény. Ennek megértését szolgálja a művészet. (Wagner, felújított Szinetár-rendezés, Opera, 2013. október 13.)

Itt hozzászólhat!

Megosztás