Történelmi a pillanat: Schmitt Pál köztársasági elnök a kolozsvári magyar napok zárórendezvényén, Kolozsvár főterén, a Szent Mihály templom és Mátyás szobra mellett, a 100 tagú cigányzenekar koncertjén csaknem tízezer ember előtt beszédet mond – augusztus 21-én este. A beszédet román nyelvre is fordítják. Tőkés László is a színpadra lép. Aki ismeri ennek a térnek csak az utóbbi 20 éves történetét, aligha hiheti, hogy mindez igaz. Az államfő Traian Basescu román államfővel közösen vállalt fővédnökséget a 7. hungarológiai világkongresszuson – amely augusztus 22-én nyílt meg Kolozsváron. Schmitt Pál szólt a magyarságtudomány értelméről, a nyelvek, azon belül a magyar nyelv helyzetéről, kiemelve a sokszínű és soknyelvű Erdélyt, a transzszilvanizmus hangját. És „örökbe fogadott” egy Mátyás kori oklevelet. A többi beszéd „majdnem felejthető”: volt felszólaló (a tanácsadója), aki tréfásan a román köztársasági elnök beszédét egyetlen mondatban tolmácsolta. Nem méltó. A magyar kulturális tárca nevében felszólaló államtitkár ki se ült az emelvényre, viszont a minisztere nevében főleg önmaga korábbi gondolatait idézte. Nincs rá jelző.
Az államelnök viszont két napig Kolozsvárt és a Mezőséget járta. Elment egy úttalan és vízvezetéktelen faluba, Magyarpalatkára, ahol a helyi tiszteletes tiszta hittel mesélte, hogy életet fognak itt teremteni. A 13. századi parányi (már megújult) templomban összegyűlt az egész falu. Az államfőt énekkel fogadták. Schmitt Pál elmondta, hogy ezeknek a fényes állami autóknak jót tesznek ezek az úttalan utak. Majd a templom bejáratánál megállt, és mindenkivel kezet fogott, a kétévestől a kilencven évesig. A helyi fiúkat nem is annyira az államelnök, mint inkább a „fülbevalós” biztonságiak érdekelték. S a nagyon jó kiállású, komoly képű (egyébként hallgatag) biztonságiak válaszoltak a gyerekek kérdéseire, miközben készült a falukép az elnökkel. Válaszút következett, Kallós Zoltán életének beteljesedése, a múzeum. „Elrúgtam a 85-öt” mondja Zoli bácsi, és megkínálja kivételes szilvapálinkájával a vendégeket. Kolozs megye összes rendőrét berendelték, hogy az elnöki menet akadálytalanul közlekedhessen. Este kitüntetések az Agapé 40 fokos, zsúfolt tetőterében. Az elnök kicsit bizonytalan, hová menjen, nincs sehol hely, meglát, mosolyog. Udvariaskodom: Nagyon meleg van itt, mondom. Továbbra is mosolyog: Én sportoló vagyok, bírom. Tényleg bírta. Itt is szép beszédet mond. A második nap Tőkés László is csatlakozik. Bemutatkozom neki. Nem tud hová tenni. Ebéd közben, azonban egyszercsak felcsattan, mindenki fölkapja a fejét: Balázs Géza, a nyelvész! Hát őt ismerem! Később húznak is egy kicsit. Az elnök mindenhol, ahol fölismerik, tapsot kap. Hátraszólnak: Géza, hallod, ez neked szól, fölismertek. Két napi feszes program, utazás, látogatás, odafigyelés, beszédrögtönzés, a lényeg kihámozása és összefoglalása. Visszafelé a katonai különgépen az elnök tréfálkozik, föltartja a hetilapot, amelynek hátoldalán ez a reklám szerepel: „Európa legjobb légitársasága”. Viccet is mesél. Mások is viccelődnek: Elnök úr, mi ez a sok tűzoltóautó a repülőtéren? Látják, hogy jegyzetelek. Ja, akkor tényleg benne leszünk a rádióban, Ezt felírom, ugye? Válaszúton ez is elhangzik: Jó lenne tudni, hogy nő a nemzet. Nem, a nemzet nem nő, de a szolidaritás erősödik.
Itt hozzászólhat!
