A szikhek szent helye, az Aranytemplom egy nagy szent medence közepén. Egész nap vonulnak ide az emberek. Lándzsás őrök. Csak mezítláb. Akkor is, ha hideg van. Belelépve egy lábmosóba, és persze félve a fertőzésektől. A cipő a hátizsákban sem lehet. De ha már eljöttünk ide, csak meg kell nézni, be kell menni. Lenne szőnyeg, de éppen fölszedik. Lépdelés a hideg kövön. Az egyik márványsáv kicsit melegebb, maradjunk rajta. Az egyik oldalon rituális fürdőzők, locsolják magukat, sőt isznak is a vízből. A másik oldalon: ingyen étkezde. Minden zarándoknak jár étel. A kis szigeten álló Aranytemplomhoz nagy sor áll. 1984-ben vér folyt itt. Ötszázan estek áldozatul – „ötszáz bizony”…. – az ellenállókra lecsapó indiai kormánycsapatok támadásának. A bosszú áldozata lett Indira Gandhi… Most, hál’ Istennek béke van. És nagyon hideg. Csak reménykedem, hogy nem szedtem össze valami nyavalyát.
