Ötéves a partiumi szabadegyetem, több egyetem, egyesület összefogásában Csonka-Bihar vármegye székhelyén, Berettyóújfaluban. Ahogy elmélyülünk a táj földrajzának, történelmének, irodalmának, nyelvének tanulmányozásában – úgy nyílik meg a hagyomány végtelensége és jelenvalósága. Bihar vármegye egykor Magyarország középpontjában feküdt. Gondolatok az idei találkozóról:

A Berettyóújfalu melletti egykori Herpály nevének eredete valószínűleg: Érpály – a latin néma h-t tüntette föl az oklevél írója. (A. Molnár Ferenc)

Derecskével és Biharkeresztessel versenyzett Berettyóújfalu Csonka-Bihar vármegye székhelyéért, végülis egy falu, Berettyóújfalu lett vármegyeszékhely… (Bagdi László)

Bihar vármegye az egykori Magyarország közepe, címerében a hegy, síkság és víz jelenik meg. (Kolozsvári István), Szervezni is kell a hagyományt. (Kolozsvári István)

Möglépött, mint Dugonics… Egy szegedi szólás a szoborátírásról – és most nagyon aktuálissá kezd válni. (Balázs Géza)

A nyári egyetem a javak cseréje. (Vajda Mária), Miért szerepel Kaba olyan sokszor a szólásokban? A vasút miatt. (Vajda Mária)

Miért lettem néprajzos? Mert a néprajzot nem lehet megváltoztatni, mint a történelmet. (N)

Egy tudattalan mátrix szerint boldog volt Magyarország Szent László korában, de a rendszerváltáskor is. (Dénes László)

A 2010-es évektől új szimbólumrendszere alakul a trianoni emlékezetnek. (Molnár Zsolt)

A Trianonról való beszéd a két világháború között. (Blankó Miklós)

A Szülőföldünk című rádióműsor titkos üzenetei. (Cservenka Judit)

A koronavírus miatti iskolabezárás alatt az alsós gyerekek teljesítménye nem romlott, mert általában addig terjed a szülők ismerete. (Tuba Márta)

A hallgatói érdekképviselet feladata, hogy kiálljon a határon túli hallgatótársak anyanyelvi jogaiért is. (Menyhárt Barbara)

Hol van a rádióhallgató? Hol van az olvasó? Hol van a könyvtárlátogató? (Többen)

Tudatos mítoszteremtés Kötegyánban – kopjafás szent liget. (Martyin-Szőke Tünde)

János vitéz vándorútja térképre vetítve egy pentagrammát alkot. (Varkucs Róbert)

A vörösiszap- katasztrófa devecseri emlékezete, az „aranyiszap” története. (M. Mester Katalin)

A Himnusz jogi környezete. (Tomszer Miklós)

Itt hozzászólhat!