Kassai kánság, vagy ahogy a buszban megjegyzi Sára Balázs: Kassai kaganátus – valahol Kaposmérő és Kaposdada között: a hagyományos íjászat és lovászat fellegvára, vagy méginkább csöndes, kieső völgye. Kaposvári rokonaim révén is hallottam már róla, de tegnap egy egyetemi társasággal meglátogattuk. Kassai Lajos nem szereti, ha letegezik, és ő sem tegez senkit. Mesél küldetéséről: 33 év története, a lovásíjászat fölfedezése és felfuttatása, a világban való bemutatása. Őhozzá csak olyanok jönnek látogatóba vagy dolgozni, akik érzik, hogy erre hívást éreznek. Egyenruhás lovászai katonai fegyelmezettséggel dolgoznak, a legkisebb, egy 12 éves fiú pedig elmondja a lovászesküt. Kassai Lajos pedig a hitvallását: Nehéz idők kemény embereket hoznak – A kemény emberek jó időket hoznak – A jó idők puha embereket hoznak – A puha emberek rossz időket hoznak… A hőségben jól esik a sör, a fröccs, Sára Sándor vörösbora, a langalló fokhagymás tejföllel, no meg a pincepörkölt. Mintha egy Jancsó-filmben lennénk, egy fehér ló végigsétál közöttünk, majd egy fekete vízibivaly is benéz. Ezt Vidnyászky Attila rendezi, állítólag spontánul.
