A falu 15 kilométerre van a Balatontól, 13 kilométerre az autópályától, és egy évszázaddal lemaradva Európa nyugati felétől. Jó termőföldek, szőlőhegyek, vadregényes erdők. Barokk templom, óvoda három évfolyamonként három csoporttal, nyolcosztályos iskola tornateremmel, művelődési ház, mozi, varróüzem, üzletek, abc, áfész, termelőszövetkezet. Volt.
A bekötőút elhanyagolva. Buszjárat alig. A vasútállomás három kilométer. Napi négy vonat. Tíz kilométeres sebességgel döcögnek a csaknem üres vonatok a görbe síneken. A varróüzem, áfész, termelőszövetkezet megszűnt. Munkahely nincs. A mozi, művelődési ház bezárt. A templom düledezik. Minden második ház eladó. A hatvanas évek nagy családi házai kiürültek, sok ház omladozik, az udvarokon halmozódik a lom, gép- és autóroncsok. A kilencvenes években néhány külföldi vásárolt itt házat. Már elköltöztek. Háziállat alig. Tehéncsorda sincs. Kakasszó nem hallik. A kiskert sem jellemző. Négy kocsma van. A kocsmaajtó nyitva. Munkanap az utcán lézengő, rosszul öltözött emberek. Van, aki húsz éve nem dolgozik. Van, aki soha nem dolgozott. Sok gyerek nem tudja, hogy milyen az, ha a szülők dolgoznak.
Az óvodában ma már csak két csoport van. A gyerekek többsége cigány. Általában rosszul öltözöttek, némelyik alig tud beszélni. Egy-egy csoport 90%-a jogosult ingyenes ebédre. Van gyerek, aki csak az óvodában eszik, és ott fürdetik meg. Az iskola húsz éve még színvonalas oktatást nyújtott. A tanulók jó eséllyel tanultak tovább. A pedagógusok elmenekültek vagy letettek arról, hogy bármit tanítsanak. Örülnek, ha túl vannak a tanórán.
A falu nagy eseménye a segélyosztás. Sokféle segély van. Karácsony előtt nagyobb mennyiségben kapnak cukrot, lisztet a családok. Sokan pénzért rögtön eladják. Egyes házak előtt drága autók állnak. A szülők segélyekre, a gyerekek ingyen ebédre jogosultak. Az emberek többsége nem ültet virágot a ház elé, esténként nem ül ki a kispadra, nem söpri el a szemetet. Iszogatja a kannás bort és üres szemekkel bámulja a spanyol sorozatokat.
Az Árpád-kori faluban egykor Lajtha és Kodály gyűjtött népdalokat. A község egykor híres volt szép táncairól, népi együtteséről, hímzéseiről, népviseletéről. Ma legföljebb vadászok járnak a falu melletti vadászházba, hétvégén hallani a hangos mulatozásukat.
Az 1920-as években Kiss Géza kákicsi, Fülep Lajos zengővárkonyi lelkész a magyar falu, nép pusztulását jövendölve kiáltást intézett a magyar értelmiséghez. Az akkori értelmiségiek – írók, néprajzkutatók, egyházi személyiségek, demográfiai, mezőgazdasági szakemberek – rögtön felriadtak, elindult a népi szociográfia, majd a népi mozgalom, a falu és a magyarság jelene-jövője felett való gondolkodás, és cselekvés. Sok tragikus mozzanat után a magyar falvak egy része az 1960-as és 1970-es években újjáéledt, de az utóbbi két évtizedben ismét halódik. Szellemi emberek, tudósok, írók, ébresztő!
Hazafelé az autópályán Pestig kamionsor: az egyik kamionról búza hullt az útra és a kocsinkra. Külföldi búza.
Itt hozzászólhat!
