Remélem érthető a kétféle jelentés. Mindkettőt vallom. Jó tanárnak lenni. Sokasodnak az örömök. Czifrik Kati eljött százhalombattai előadásomra, sokak előtt elmondta, hogy milyen jó volt a gödöllői főiskolára járni és nyelvészetet tanulni, készült, kaptam tőle a férje által készített remek pálinkát, és most megérkezett a Százhalombattai Hírtükör, benne írásával az előadásomról. – Tegnap úszás után felfrissülve lépek ki a Széchenyiből, egy fiatalember rám szól: Tanár úr! Nem ismertem meg, kiderült, ő is a tanítványom volt, most meg az új relax-részleg üzemeltetési igazgatója. Ha legközelebb jövök úszni, ugorjak fel hozzájuk egy gyógyteára. Olyan jól hangzik, alighanem élnem kell majd vele. – A legjobb sztori pár éve történt. Haladok autóval a Csertő utcán, amikor jön mögöttem a troli, és iszonyatosan villog. Mi lehet a baj? A Fogarasi útnál pirosat kapok, én jobbra fordulok, a troli mellém áll a bal oldalon, kivágódik az első ajtó, és kikiált a vezető: Tanár úr! Megismertem a kocsiját! S valóban rádiós tanítványom hivatalosan trolibuszvezető, aki a kocsi és rendszám alapján azonosított, villogtatott, köszöntött – s majd a frászt hozta rám… Jó tanárnak lenni.

Itt hozzászólhat!

Megosztás