Csokiszökőkút

A legfölöslegesebb és leggusztustalanabb dolog, amit ember kitalált. Egy társaságban bemutatták. Folyik a (nem finom) csokoládé, és azt fogyasztják. Azután a csokiszökőkút beszárad, iszonyatos gusztustalan. – Egy kávézóban ülünk, én sört iszom, mellettünk két leány forró csokoládét rendel. A pincér hozza föl, de megbotlik. A pillanat kimerevedik: a két forrócsokis pohár táncolni kezd, majd elindul egy csokiszökőkút fölfelé az alacsony plafonra, azután irányt vált, és hatalmas csokizuhatag, csokiláva indul el vízszintesen felénk. Lehetetlen, hogy ennyi csoki legyen két pohárban! Felmérem a helyzetet, a széken a kabátunk, a csokiláva éppen elérheti. Várok egy negyed másodpercet, nem lehet annyi csoki a pohárban, hogy elérjen hozzánk két méterre, de azután kirúgom magam alól a széket. Éppen jókor. A csokiláva szétterül. A kávézó négy négyzetméteren csokis lesz, a plafonról is csöpög a csoki, gusztustalan, mint a csokiszökőkút, a lányok ruháján is vannak foltok… A pincér pedig úgy néz ki, mint egy tortadobálós filmben… Félre szeretnék nézni, hogy én nem láttam semmit, de nem lehet. Azon töröm a fejem, hogy mitől olyan nevetséges, ha elesik valaki, s ha valakinek tortát vágnak az arcába…