Ma, Mihály-napon ez ELTE-n. Estefelé nekem is lesz egy előadásom, két személyes részlet belőle:
Egy anekdota a derűjéről. Egyszer színlelt tragikus arccal kezdett egy beszámolót: A múltkor az Örs vezér téri parkolóban hagytam a kocsimat. Itt az egyetemen nem találtam sehol a slusszkulcsot, izgatottan mentem vissza. A kocsi megvolt, benne volt a slusszkulcs és a motor járt. Reggel annyira siethettem, hogy úgy felejtettem. Egy ilyen történetet az emberek többsége tragikusan vagy hősiesen mesél el. Ám nem úgy Miska tanár úr! Az ő kötelező humoros zárlata így hangzott: Nem lopták el a kocsit, körülnéztem, semmit se loptak el belőle, kicsit izgultam, hogy valaki esetleg belecsinált, de képzeld, még az se történt!
Hajdú Mihályt sokszor kereste meg a média: a rádió és a televízió, korábban az egyetlen „királyi”, később a „kereskedelmi” televízió is. Nevét nem mindenki tudta megjegyezni, de nekem sokszor mondták természetesen kedvesen, szeretetteljesen, hogy azt a „loboncos hajú” nyelvészt látták a televízióban. Tegyük hozzá: Hajdú Mihálynak nagyon kellemes hangja volt, és a riporterek-műsorvezetők kérdéseire kapásból, oldottan és pontosan válaszolt. Az ilyen riportalanyt imádják az újságírók. – A Tetten ért szavak című rádióműsor 1992-ben indult, már a legelső évben, tehát 1992-ben megkértem, hogy indítson a műsorban névtani sorozatot. Ez 1992. augusztus 22-én el is kezdődött. Vázlatot készített, gyakorlatilag fejből beszélt. Akkor még nagyon sokan csak felolvasni mertek a rádióban. – 1997-től a Duna Televízióban Csillagjel címmel futott nyelvi magazinműsorom. Hajdú Mihályt oda is meghívtam, s a 29. adás gyakorlatilag az ő kalauzolásával a Csepel-szigetről szólt. A kiindulópont az ő Csepel-sziget helynevei című könyve volt. Első beszélgetésünket az egyik bejáratnál, a Gubacsi-hídnál vettük fel, egy üzemen kívüli iparvágányon. A rendező és az operatőr ilyenkor hosszasan irányítja a felvételt, még tréfálkoztam is, milyen jó, hogy ezen az iparvágányon nem jár vonat. A sínek között állva körülbelül fél óra alatt végeztünk is, szó volt Csepelről, Lakihegyről, Ráckevéről, Makádról. Éppen kikászálódtunk az iparvágányról, amikor a semmiből (egy kanyarból) elég nagy sebességgel elővágtatott egy mozdony és végigsöpört az iparvágányon, éppen ott, ahol néhány perce még az egész stáb dolgozott. Ha akkor elgázol bennünket, akkor 1999. június 13-át följegyzik a nyelvtudomány történetébe, s akkor ma nemcsak Miska tanár úrra emlékeznénk…, azaz emlékeznétek. (Duna Televízió, Csillagjel, rendezte: Törköly Róbert.)
Itt hozzászólhat!
