Bolyai Jánosról szóló előadásra készülve gyűjtök anyagot. Alap a nemrég Kolozsvárt vásárolt Bolyai-emlékkönyv (2002), de a Nagy Ferenc szerkesztette Bolyai Akadémia Könyvtár, bibliográfia (2003) és Bolyai-Gauss levelezés (2004) is. Igazi szellemi élmény Varga János: Bolyai János, a ‘Teremtő’ című írása (Valóság, 2016/2), és Seebauer Imre írása a neten Bolyai világlátásáról. „Véletlenül” Lükő Gábor A magyar lélek formái című könyvét is olvasom, no meg Heller Ágnes Az álom filozófiáját is. S akkor összeáll valami: a párhuzamosok, melyek a magyar népművészetben axonometrikusak, az európai művészetben centrális projekcióval bírnak (Lükő, 186-188). Arisztotelész figyelmeztetése: a három alapelv, az azonosság, az ellentmondás és a kizárt harmadik evidenciája nélkül logikus gondolkodásra képtelenek vagyunk (Heller, 13), s mi pedig kizárjuk a harmadikat, Hegel, Engels dialektikája nyomán – ám Ázsiában (s ez a valódi Ázsia-érzés) nincs kizárva a harmadik (Sári László sokat ír erről). Heller szerint a nagy új felfedezések titka a biszociáció, az egymástól független gondolati elemek hirtelen összekapcsolása (15). Seebauer is erre hívja fel a figyelmet, hozzátéve, aki megérteni képes a fizikai jelentéseken túl a spirituális jelentéseket, az képes gondolati paradigmát váltani, a „semmiből egy ujj más világot teremteni”. (Kiegészítés: és Temesvár is kellett hozzá.) Talán ez volt a magyar Euklidész, magyar Kopernikusz, minden idők legnagyobb matematikusa titka… Aki a világtól elzártan dolgozott, életében alig értékelték, halála után sem, az Akadémián nem dolgozták fel hagyatékát, ami visszakerült Marosvásárhelyre, s állítólag egy része még ma is feltáratlan. Például a tiszta, egyértelmű nyelvről („nyölvről”) való elgondolásait sem elemeztük eléggé. Ezt foglalom össze június 18-án Széphalomban, a Magyar Nyelv Múzeumában, szeptemberben Ceglédfürdőn és októberben Nagyváradon.
Bolyai Farkas és János sírja Marosvásárhelyen… Mellettük egy vadalmafa
Itt hozzászólhat!
