Sára ötlete volt, megcsináltuk. Az ötlet lényege: találkozás, beszélgetés, eszmecsere nyelvészek között. Már a 4. alkalommal. Idén:  12 előadás, 3 irodalmi est + 1 Berecz András, 11 esszé Arany Jánosról, 1 kirándulás Alsóregmecre és Felsőregmecre, 1 látogatás a sátoraljaújhelyi levéltárban, 31 regisztrált résztvevő, 1000 fő a vadételfőző versenyen és kb. 300 a múzeumok éjszakáján…

Számokban kb. ennyi a 4. nyelvésztábor, melynek helyszíne „Az év múzeuma” kitüntetést idén kiérdemlő sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum, valamint Széphalomban A Magyar Nyelv Múzeuma. Szilánkok: Ha nem is ér véget a Gutenberg-galaxis, minden megváltozik (BG) – „Ha Patakon maradhattam volna, nem futok be karriert, de mindent odaadtam volna, ha Patakon maradhatok” (Rácz Istvánt idézte EE) – A nyelvleírás és a nyelvművelés úgy kapcsolódik egymáshoz, mint a bőrgyógyász és a kozmetikus. A létrehozó vagy generatív nyelvtan szabályokat keres, a kognitív nyelvészet egyfajta hírnök: felmutat, nem célja a maradéktalan szabály, szintézisre törekszik, de a nyelv működését mégsem értjük meg vele (Nádasdy Ádám) – Az alsóregmeciek a létrán/diófán alszanak. Felsőregmec, 13. századi templom: Korábban két ajtó volt, de az egyik elromlott, inkább kitámasztottuk egy sírkővel. – Nem mindegy, hogy hány gyerek játszik az árokparton, és hogy milyen zenét hallgatnak. (Alkonyi László, mádi borász) – Egy jogszabályban szerepel a „friss zöldség”. De mi az? (KF) – Érdemes olvasni a most 500 éves Tripartitumot (AB) – A magyar nyelv nagyon befogadó a köszönésformák terén (KRR) –  Finnugor nyelvész legenda, hogy Arany János a Kalevala nyomán kezdett el érdeklődni a naiv eposzunk iránt (PJ) – Folklór a Parnasszuson (PP) – Három/négy pesti lakása volt Aranynak, s az utolsó nem az MTA épületében, hanem a mellette lévő akadémiai bérházban, illetve később szobát bérelt a margitszigeti Nagyszállóban is (HCS).  Sátoraljaújhely minden évben többször is magyar nyelv központjává lesz. Most is.

Folytatjuk!

Itt hozzászólhat!