Augusztus utolsó hetében a győri Kazinczy Gimnáziumban anyanyelvi tábor, 36. alkalommal, idén rekord létszámmal, 47-en érkeztek. Pár éve én is eljövök egy előadásra, sajnálom, hogy csak beugrom, és már megyek tovább, jó lenne a fiatalokkal többet együtt lenni. Ebédnél kárpátaljai tanár kollégák komor helyzetről számolnak be, jó, ha 120 ezren maradtak, és fogynak, a házak előtt már csak nyugati autók. Előadásom az interkulturális kommunikációról szól, a magyarságszimbólumokról, kicsit ellenpontozom a “szép magyar beszéd”, a pontos és helyes kiejtés fő tematikát. Szeretem derűsre hangolni ezeket az előadásokat, hiszen nyár van, és azt gondolom, hogy “humorbonbonnal” vagy “humorspriccerrel” (saját!), vagyis történetekkel, adomákkal könnyebb befogadni. Néhányan jegyzetelnek is, s talán rámennek a Boldog Magyarország-rovatra (www.e-nyelv.hu), merthogy egy ideig ez lesz a programom. (Most egy kicsit elköszönök, majd jövök.)

Itt hozzászólhat!