Kémiai meghatározottságunk: négy alapvető vegyület felel a pozitív érzelmekért, a „boldogságért”: két, individuális, önző: endorfin („a futók gyönyöre”) és a dopamin: kitartás, előrehaladás, munka ösztönzője; és két társas, önzetlen:  szerotonin (csoportban végzett munka, siker), oxitocin („a szeretet kémiája”) – Valószínűleg ezért terjedt el mostanság a mondás: megvolt köztük a kémia. A test minden része a túlélést segíti: „ilyen a boldogság érzete is” (61) – Az örömkód tehát ez: E+D+Sz+O.  Motivációnkat a belső kémiai ösztönzés befolyásolja. Jutalmat kapunk azért, ami jó! Ezzel elkerülhetjük a fájdalmat és a stresszt. Mindez csak bevezető a millenniumi nemzedék (1980–2000 között születettek) világának, pl. munkába állási/munkához való viszonyulási problémáinak megértéséhez: nehezen kommunikálnak, hiányzik a kezdeményezőkészség, nem bírják a kritikát, türelmetlenek, nem köteleződnek el, „jár nekik” bizonyos dolog, nem tudnak helyesen írni, gyorsan feljebb akarnak lépni, virtuális világban kapják meg a barátokat. Az okok: túlvédték őket a szülők, a puszta részvétel jutalmazásának áldatlan következménye. Netfüggőség:  figyelemmegosztás igazából nem lehetséges, csak mentális zsonglőrködés – a feladatok közötti ugrálás: érvelésben gyengít. Sovány vigasz: „a digitális eszközhasználatnak az agyra gyakorolt hatása: az eszközök pozitív hatása talán  felülmúlja az okozott kár mértékét…” A fiatal a közösségi médiától még magányosabb lesz (299)… Valójában kevés megoldást javasol, azt is csak a függelékben (tegyük olykor félre a mobilt, a netet). A munkahelyi vezetők és a szülők továbbra is tanácstalanok. Kicsit meglep, hogy szinte minden előjelet mi már jó előre láttunk, le is írtuk szemiotikai tanulmányokban. Ébresztő! (Sinek, Simon: A jó vezetők esznek utolsónak. Hogyan építsünk összetartó és lelkes csapatot? HVG Könyvek, Bp. 2017. 384 old.)

Itt hozzászólhat!

Megosztás