Kinek, miért?

Kinek írok én? Kiért dolgozom én? Amikor feltárok apróságokat a magyar múltból, amikor szép művekre, mondatokra, szavakra hívom fel a figyelmet, amikor magam is igyekszem tenni valamit azért, hogy jobbá váljunk? – Haladok az M7-esen, normális a forgalom, 120-szal is mindig kihúzódom a külső sávba, de néha előznöm kell, s akkor veszettül villognak rám. Túrázunk a kaposvári Deseda-tónál, szépen kiépített kerékpárút van, de ott megyünk mi is (hol mennénk máshol), szinte ránkzuhan a kerékpáros, csilingel, takarodjunk már el, gúnyosan vigyorog, övé a világ. Állok a siófoki bevásárlóközpontban, várok a pénztárnál a soromra, nézelődöm, hányan jöttek vásárolni koszlott tréningnadrágban, trágárul beszélnek a gyerekkel… Ez volt a mai nap, de lehetett volna bármelyik. Nos: kinek írok én? És minek.