Az Arany János-év alkalmából egy előadáson vett részt a 11. és a 12. évfolyam. Unalmas és merev előadást vártam, de kellemesen csalódtam. Az előadás érdekes volt, és a végén észre sem vettem, ahogy eltelt az idő. Szerintem máskor is lehetnének még ilyen órák. (N). – Balázs Géza édesanyámat tanította az egyetemen, és édesanyám úgy gondolja, hogy nyelvészeti tudását neki köszönheti. (B.) – Az előadó személyes történetei élénkítették az előadást. (B.) – Érdekes és tanulságos volt az előadásmód és a témaválasztás miatt. (B.+3 fő) – Nagyon jó előadás volt! Egy percig sem unatkoztam. (F.+1 fő) – Nagyobb aktivitást vártam a diákoktól. (I.) – Csinálhatna ilyet az iskola minden évfolyamon. (V.) – Remélem, máskor is eljön a professzor úr! (P.) – Megszerettette velem Arany Jánost. (Á.) – A rendhagyó magyaróra keretein belül, a padokból kikerülve diákokból hallgatókká váltunk, ezzel megszakítva a napi monotonitást. Lehetőségünk adódott arra is, hogy saját kérdéseket tegyünk fel, ezzel is érdekesebb irányba fordítva a témát. A prezentáció kiegészítette a professzor úr előadását, ezzel is érthetőbbé téve a hallgatók számára az anyagot. Összegezve nekem tetszett a kilépés a mindennapokból, és hogy összekötöttük a kellemeset a hasznossal. (L.) – Tetszett az előadás, mert nem minden előadást értek meg, de ezt teljes mértékben, és minden perce lekötötte a figyelmemet. Több mindent megtudtam Arany Jánosról, pedig csak 45 percünk volt erre a különleges élményre. Ami nagyon tetszett, hogy az előadó nem csak monotonon beszélt, hanem humorossá tette ezt a kevés időt. Remélem, hogy lesz még alkalmunk feltenni Balázs Gézának a magyar nyelvpolitikáról szóló kérdéseinket. Ezalatt a 45 perc alatt érintettek meg a legjobban Arany Jánosnak az idézetei. Ami az előadásból a legjobban megragadt: „Arany János az Atya. József Attila a Fiú. Weöres Sándor a Szentlélek.” (M.) – A rendhagyó irodalomóra nagyon érdekes volt. Az egyetemi oktató lebilincselő előadásmódja tetszett. Arany János munkássága nem tartozik a kedvenc témaköreim közé, ennek ellenére az óra tetszett. Sokat tanított a nyelvújításról, elmondta, hogy Arany milyen szavakat használt akkoriban, és a Magyar Tudományos Akadémia miket javított át az évek során. (Sz.) – Az előadásban Arany Jánosról, műveiről és a magyar nyelvre tett hatásáról volt szó. Lenyűgözőnek találtam, hogy milyen nagy szókinccsel rendelkezett, és a mai napig hatással van nyelvünkre. Tetszett, hogy több példát hozott fel a professzor, hiszen ezeket mi már szinte mind ismertük, de jobban megértettük az archaikus szavak mai jelentését. Újdonság volt számomra, hogy az Évnapra című vers 64 betűből áll, utalva Arany életkorára, valamint, hogy saját teremtő fantáziáját használva új szavakat talált ki. (E.) – Rendhagyó nyelvtanóránkat a magyar nyelv napja alkalmából és az Arany János év tiszteletére tartotta dr. Balázs Géza professzor. A prezentáció témája Arany János nyelve volt, melyet minden tanuló nagy figyelemmel kísért végig. A legbővebb szókincsű költőnk verseiben megismerhettük saját nyelvteremtő, játékos fantáziáját, s szállóigékké vált versrészleteit feleleveníthettük. (B) – Teljesen más szemszögből ismertük meg a témát. Hasznos volt, hogy nem a megszokott iskolai keretek között halhattuk az előadást, hanem kicsit kiszakadva a mindennapokból új légkörben boncolgathattuk a témát. Az előadás úgy volt összeállítva, hogy mi is könnyen megértsük és a mi figyelmünket is fenntarthassa dr. Balázs Géza professzor úr és dr. Tuba Márta tanárnő világos és érdekfeszítő bemutatója az Arany-korról. Jónak találom az ilyen rendhagyó órákat, mert ezek felpezsdítik a megszokott tanórákat. Sajnálom, hogy ilyen kevés idő jutott rá. (P.) – Csodálom a magyar nyelvet. Köszönet Kazinczynak, hogy mozgalmat indított, és a magyar államnyelv lett. (D.) – Hasznosnak és érdekesnek találtam, mint magyar nemzetiségűeknek, szükségünk van ilyen ünnepnapokra, hogy ne feledjük el anyanyelvünk értékét. (A.)
Itt hozzászólhat!
dec
1
