Kapsz egy jól fizető pozíciót, zsíros állást, de azzal együtt jár, mert elvárják, vagy csak azt gondolod, hogy elvárják, hogy bizonyos barátaidat, családtagjaidat, tanáraidat (akiknek esetleg sokat köszönhetsz) ne ismerd. És együtt jár, hogy bizonyos emberekkel (akiket esetleg addig nem is annyira kedveltél) mindennapos kapcsolatban légy, sőt, értékeld őket. Ez az egész nyilvánvalóan indokolható, hiszen lehet, hogy eddig rosszul láttad: akiket kedveltél, annyira nem is kedvelhetők, s akiket nem kedveltél, ők tényleg jobbak. És így forog tovább minden. És indokolható azzal, hogy neked meg el kell tartanod a saját családodat. – Vajon ez a fajta “körforgás” miért hiányzik egyes emberekből? Miért nem tudnak állandóan “kígyómozgást” végezni, tekeregni és sziszegni, és helyezkedni, folyamatosan konfabulálni, miért nem tudnak gyűlölködni, mások magánéletében vájkálni… – A “szeretet nagyasszonya” tegnap ebédnél megadta a választ: Mert van, akiket a jó vezet, a keresztényi magatartás, és még az ellenségüknek sem kívánnak rosszat. – Amikor egyes ismerőseim kivetkőznek önmagukból, erre gondolok. Nem baj, hogy úgy viselkednek, majd kinövik, majd elmúlik. – S hogy okosságaimnak gátat vessek, s hogy a magam hibáit mélyebben átgondoljam, most elhallgatok, kedves Olvasóim. Ha előbbre jutok, akkor februárban visszatérek. Köszönöm eddigi figyelmüket, Isten áldja Önöket.

Itt hozzászólhat!