Bár alapvetően olvasmányaimból tájékozódom, újabban megnézem az internetes forrásokat is. Szakterületeim wikipédiás meghatározásai sok érdekeset tartalmaznak, érdemes is megnézni őket, de ha nem csak átfutjuk, hanem alaposan elemezzük ezeket a (magyar) szócikkeket, három dolgot megállapíthatunk: 1. Bár van szerkezeti kerete a szócikkeknek, egyik részről rettenetesen túl vannak írva, a többsége merő locsogás, másik részről hiányosak, vagyis nincs szerkesztő(ség), 2. Nagyon rossz a nyelvhelyesség, nincs olvasószerkesztő, korrektor, 3. Szinte kizárólag internetes forrásokra hivatkoznak, nem ismerik a könyvészetet, amelyben azért még mindig jelentősebb az elődök hagyománya. – Az egyik címszóban örömmel fedeztem fel egyik saját összefoglalómat, hivatkoznak is rám, rendben van. Az nincs rendben, hogy csak rám hivatkoznak. A téma jó ismerője vagyok, de magam is, még legalább öt-tíz szakemberre szoktam folyton hivatkozni, bemutatva az ő (az enyémtől némileg eltérő) látásmódjukat. A tudomány csak így teljes, ha megismerjük és használjuk az eltérő nézőpontokat. – Ha valaki a szakterületeimen wiki-dolgozatot ír, az sajnos nincs tisztában a tudomány, a filológia alapjaival. A tudomány nem információgyűjtögetés, hanem: a téma felkutatása, körüljárása, története, összevetése, kritikája, továbbgondolása. Persze, ez időigényes (mondjuk ehhez kell az egyetem), nem a pillanat műfaja, mint az internetes kalandozás.

Itt hozzászólhat!

Megosztás