Jönnek

Jönnek a kínaiak, bangladesiek, indiaiak, pakisztániak… magyar egyetemekre. Egyesek magyar ösztöndíjat kapnak, másokat az országuk küld, harmadrészük saját maga finanszírozza tanulmányait. Egyetemi oktatók egybehangzó véleménye szerint jó részük az első év végén eltűnik valahol az EU-ban. Nekem is volt török ösztöndíjasom, az év végén eltűnt. Most jönnek a kínaiak: magyar BA-ra. Angolul kellett hozzá a képzést akkreditálni. Megcsináltuk. Már itt vannak, de nem tudnak jól magyarul. Én beültetném őket a magyar hallgatók közé, de nem lehet: nekik külön képzést kell nyújtani. Van tehát 50-150 főnek magyar előadás és van 10 kínainak is külön magyar előadás. Nekünk egyébként is sok hallgatónk és sok óránk van. Mondom az illetékeseknek, legalább az előadásokra ültessük be a kínaiakat, hiszen ugyanazt a diplomát kapják, mint a magyar hallgatók, s akkor kevesebb óránk lenne. Nem lehet, nekik külön kell órát tartani. – Ha ennyiből nem volt nyilvánvaló, levonom a következtetést. Minden álságos. Angol nyelven akkreditált magyar nyelvű képzés. Külföldi hallgatóknak, akik alig tudnak magyarul, de elvben ugyanolyan diplomát kaphatnak, mint a magyar hallgatók. És valószínűleg egy év után felszívódnak az EU-ban. S ehhez hányan asszisztálnak!