Hany Istók

Foglalkoztat Hany Istók, a történeti adatok szerint 1749-ben  erdőben (mocsárban, vízben) talált 8 éves forma, beszélni nem tudó kisfiú története. A Hanság környéki falvakban ismert mondákban tovább színesedett a történet: félig-ember félig hal, úszóhártyái voltak, békákkal, halakkal élt, beleszeretett a kapuvári várkapitány leányába, annak esküvőjére békákat vitt, ezért megverték, ő pedig megszökött, visszaúszott a Hanságba. Az általános nyelvészeti könyvek beszélnek vadgyermekről, farkaskölyökről, Maugliról (aki Kipling találmánya), de soha nem említik a történetileg igazolt Hany Istók-esetet. (Nyelvészeti óráimon mindig elmesélem.) Olvastam Faragó Sándor: Mi lehet az igazság Hany Istók körül? című írását (Rábaközi Múzeum, Kapuvár, 1981.), visszafogottan ismerteti a tényeket és leválasztja róluk a legendát. Tőke Péter Miklós egy regényt írt: Hany Istók, a láp fia címmel(azt hiszem, a Hansági Nemzeti Parkban jutottam hozzá, de csak most olvastam el). A regény bevallottan fikció: a történetileg igazolható tényekből indul ki, de azután visszavezet bennünket a lápvilágba, a 18. századi parasztok, bűbájosok, útonállók, Hanság-járók életébe. Hol Jókait követve, de utol nem érve romantikusan túlbonyolított, hol tudományos részletekbe menő (a beszédtanulásról szóló rész egy nyelvészeti könyvre emlékeztet). Stílusa érdekes: igyekszik követni a hansági nép nyelvjárását, és rekonstruálni egy 8-10 éves gyermek félig-sikerült, tehát tökéletesen nem artikulált beszédjét. A törekvést nagyon jónak tartom, írok is majd róla. Mint olvasmány nem éri el sem Jókai, sem Fekete István szintjét, holott a téma valóban regényért, filmért kiált! Tényleg: nem kellene játékfilmet forgatni belőle? – Voltak már próbálkozások: Hany Istók legendája (Siklósi Szilveszter, 2008), Zsigmond Dezső: Vadlány – Boszorkánykör (ez nem Hany Istók, hanem egy gyimesi történet, Zsigmond Dezső). – Egy mai, kutyákkal együtt nevelt kisfiú tragikus története is példázza, bármi, bármikor újra megtörténhet (Hajba Ferenc riportjai 1994-től egy tatabányai esetről). – Végül pedig van természetvédelmi vonatkozása is az esetnek: az Ecsedi-lápot, Érmelléket, a Hanságot stb. lecsapolták. Világelsők voltunk láppusztításban, most már bánjuk. (Tőke Péter Miklós: Hany Istók, a láp fia. A Hanságban élt különös emberi lény története. Mezőgazda, Fertő-Hansági Nemzeti Park, Budapest, 1999. 411 old.)