15 éve minden ősszel Egerben szemiotikai konferenciát szervezünk. Idén 40 előadás hangzott el 25 tudományterületről – a titok témakörében (A titok szemiotikája). Egernek különös vonzereje van. Több évig jártam én is a főiskolára tanítani. Két évig nyári tábort szerveztünk Egerben, s az ablakom alatt mentek a vonatok, kívülről fújtam a menetrendet. Ha lenne egy második, harmadik életem, Egerbe költöznék. A konferencia a Gárdonyi-házban kezdődött, Gárdonyi titkosírásának történetével. Majd a várban lévő konferenciateremben, és az Eszterházy Károly Egyetemen folytatódott. (Aki főiskolát mond, 500 forintot fizet.) A konferenciáról a szemiotika.hu oldal beszámol. Képekben is. Nekem a legnagyobb elismerés, és öröm ez a levél volt: „Kedves Géza, habár beszéltünk erről személyesen is az első este, de engedd meg, hogy még egyszer visszatérjek egy gondolatra. Mivel én most voltam először ezen a konferenciarendezvényen, talán a „kívülről érkező pillantás” hitelességével láttam át a maga teljességében azt a hatalmas eredményt, amit elértél, és ami elsősorban is Neked személyesen köszönhető, noha természetesen ilyen hatalmas vállalkozáshoz szükség van munkatársakra és indító elgondolásra. Az eredmény azonban mégis a Te tevőlegességed központi szerepével bontakozott ki az évek során: abban, hogy ennyi témában és résztvevővel és kötettel sikerült tradíciót teremteni, és majd utánunk következő, de a mostani időkben gyökerező hagyományfolytatási szükségletet ahhoz, hogy legyen jövője a magyar szemiotikának – mindezt a gyakorlati valóságban újra és újra aktualizálva. Szívből gratulálok még egyszer, és köszönöm az ott töltött két napot…”
Az egri szemiotika ma már nemcsak 17 konferencia, és ugyanannyi kötet, hanem egy tudományos közösség. Köszönet Voigt Vilmosnak, H. Varga Gyulának, Pölcz Ádámnak, Blankó Miklósnak…
Itt hozzászólhat!
