A Dulka Andor szervezte Apáczai Nyári Akadémia történelem és magyarság szekciójában hetedik éve szervezzük meg a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport napját. Idén Dede Éva és Bogár László adott elő. Majd egy kis kirándulásra került sor: az Újvidéktől kb. egyórás útra lévő Szenttamás volt az útirány. Egy éve itt nyílt meg a Gion Nándor-emlékház. Szinte megdöbbentő, hogy egy 1941-ben született és nemrég meghalt írónak már „emlékháza” van. Emlékszem, néhány éve, amikor meghalt, Temesi Feri rámutatott arra a karosszékre, amelyben ültem: néhány hete még Gion Nándi ült benne, nagyon fáj, hogy elment. Az egykori családi házat teljesen felújították, a gondnokok üdítővel és kávéval kínáltak bennünket, majd kimentünk a kálváriára. Itt a második stáció: a virágos katona – amely ihlette Gion 1973-as szociográfiai regényét. A tükrözés többszörös: volt egy virágos katona festmény, arról született a regény, majd a festmény elpusztult, és akkor Gion regénye nyomán rekonstruálta tűzzománcba foglalva Morvay László a virágos katonát. Valahogy így működik a hagyomány. Egy ember, egy mű elpusztulhat, de áttételekkel, a továbbírás, a továbbmesélés útján tovább él.
Itt hozzászólhat!Tags: Gion Nándor, Szenttamás, Temesi Ferenc
