Napló
Dr. Katona Ferenc a némettanárom volt az I. László Gimnáziumban. Most volt a 45. érettségi találkozónk. A 32-ből 4-en meghaltak, 18-an voltunk jelen a Torockóban. István (Rosszpont) szervezte, és gálánsan kifizette. Előtte Katona tanár úr fia, Gottfried (Fridi) fölkeresett, megjelent apjáról egy könyv, küldi az osztálynak. Elvittem, szétosztottam, és két éjjel elolvastam. Megdöbbentem. Katona tanár […]
A határon túl vagyunk, egykori teljesen, de még ma is eléggé magyar városban, városnap, fellép az egyikoldali énekes. Azért írom így, mert egyébként gőzöm se lenne róla, és nem is érdekelne, de ő ezt elég látványosan kommunikálja, például jelvényt is magára tűzött, hogy ő kire nem szavazott. Szíve joga, nincs ezzel semmi gond, ha neki […]
Elkészült Temesi Ferenc Apám című regényének rádióváltozata. Erről, valamint apáinkról (az enyémről is) kérdezett Völgyi Tóth Zsuzsa a rádióban. Mindkettőnk édesapja teljesen ártalmatlan tanárember volt. Az övéről tucatnyi jelentés született. Az én apámról (tudtommal, mert nálam van) két mondat. Itt hozzászólhat!
Az előadás végi tapsot megállítva a főszereplő, Ágens (művésznév) megkéri, ha valaki lenne itt kritikus, ne írja azt, hogy Médeia nem ölte meg a gyermekeit. A Pinceszínház Médeiája: oktatódarab. A klasszika filológus órát tart, bevezeti az előadást és a nézőket a görög mitológia útvesztőibe… De amikor valóban elkezdődik az előadás, akkor már csak apróságokat tesz […]
Ha megöregszem pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. A pince helyét is kinéztem, nem messze otthonomtól: gyalog járok majd ki, s vigyázok, hogy a környékbeliek, bortermelők, gyümölcsöskertek tulajdonosai, vincellérek ne tudjanak meg semmit városi múltamról. Könyvet csak ezeréveset olvasok már ebben az időben, s óbort iszom hozzá, ötéves somlóit. […]
Tarkovszkij filmjéről (1966) már sokat elmondtak. Ismételten megnéztem a filmet. Most ez foglalkoztat: a szovjet rendszerben készül egy vallásos festőről film. Igaz, Rubljov bizonytalan, kételkedik. (A film is egy ideig dobozban, de azután bemutatják, vágásokkal.) A túlbuzgó Kirill negatív figura, irigykedik, feljelent, elűzik, szenved, visszatér, penitenciára ítélik: le kell másolnia a Szentírást. Felbukkan a tételes […]
Új fényben láttatja magát számomra az operett, Lehár Ferenc A mosoly országa mostani operettszínházi előadása kapcsán. Volt bennem némi távolságtartás a műfajjal szemben, azután csak megnéztem tavaly a Csárdáskirálynőt, értettem is, hogy miért tetszik és miért hungarikum, de most megnéztem Lehár művét. Az opera felől érkezve talán ez a legvonzóbb operett, valódi operaénekeseknek szánva. Hadd […]
A Kék lagúna nekem már túl régi, bár kedves emlék. Ezért nem voltak elvárásaim. Az előadás inkább A tűz háborúja című, zseniális filmet hozta elő bennem. A majomi és emberi lét közötti társadalmat. Ez az előadás viszont csak egyetlen, statikus evolúciós állapotot mutatott: a majomlétet. A majmok ketrecénél az állatkertben (ugyanennyiért) pontosan ugyanezt láttuk volna. […]
MERT VÉGRE IS MI AZ EMBER A TERMÉSZETBEN? SEMMI A VÉGTELENSÉGHEZ, MINDEN A SEMMIHEZ VISZONYÍTVA, KÖZÉP A SEMMI ÉS A MINDEN KÖZÖTT (33) HA MÁR A TERMÉSZETES DOLGOK IS MEGHALADJÁK AZ ÉSZT, MIT MONDJUNK A TERMÉSZETFELETTIEKRŐL? (35) AZ EMBERNEK NEM AZ A TERMÉSZETES ÁLLAPOTA, HOGY MINDIG HALADJON, MEGVANNAK A MAGA ELŐRELÉPÉSEI ÉS VISSZAKOZÁSAI (45) Nem […]
A gondolkodás művészi tudománya (12) A tudat ellenőrizetlen tartományai kiterjedtebbek annál, amit a tudatos én uralhatna (17) Az elme, a tudat, az agy és az érzékelés önámító módszeressége (23) SEM A SÉRTŐ, SEM A SÉRTETT NEM AZONOS RÉGI ÖNMAGÁVAL (26) AZ ELTITKOLT SZÉP CSELEKEDETEK A LEGÉRTÉKESEBBEK (28) A SZÓRAKOZÁS… A MI LEGNAGYOBB NYOMORÚSÁGUNK… A SZÓRAKOZÁS… […]
