Karácsony, Várkonyi, Hamvas, Jakobson, Fónagy, Bernáth inspiráló gondolatai nyomán visszajutott végre Magyarországra Thass-Thienemann Tivadar (A nyelv interpretációja). Az első kötetről (2016) már írtam, most előttem a második (2020). Köszönet érte a Tinta Könyvkiadónak és a fordítónak Simoncsics Péternek (aki több, mint fordító, mert sok értelmezést, magyar nyelvi példát is hozzátesz a műhöz). A fordító a kognitív nyelvészet előhírnökének tartja, pedig nem az. Ez a pszichologizáló nyelvészet egy művelődéstörténeti vonal, amely megelőzi és érintkezik ugyan a kognitív nyelvészettel, ám kiindulását, alapjait és irányát és eredményeit tekintve teljesen más. Egy olyan nyelvészet, amely nem létezik Magyarországon.
Freud az álommagyarázatot a tudatalattiba vezető királyi útnak nevezte. Thass-Th. a nyelv segítségével vezet a tudatalattiba.
- nem vagyunk teljesen szabadok gondolkodásunk folyamataiban vagy verbális közléseink megválasztásában (10)
- a jelentést el lehet fojtani (10)
- minden személy a maga idiómáját beszéli… a közös nyelvet sajátosan személyes akcentussal beszéli (11)
- metapszichológia: új filozófia, mely az emberi lét végső kérdéseire keresi a választ (11)
- az álomneyelven túl (vagy alatta) létezik egy nyelvi réteg, amit nem az egyén hozott létre, amit azonban kész eszközként használ föl személyes érzelmeinek kifejezésére (12)
- a nyelv, amit anyanyelvünkként beszélünk, kulturális örökségünk (13)
- nagyon kevés eredeti angol (magyar) elnevezés van, amely ne födne el valami régebbi jelentést… Nincs jelen múlt nélkül… (14)
- E túlélő jelentések, bár elfelejtve és elfojtva, életben maradnak a senki földjén, amit preverbálisnak, prelogikusank vagy tudatalattinak hívunk (15)
- az általunk beszélt nyelvet elfojtásos szorongás formálta és alakította át… (ami) a szerves élet három fókusza körül sűrűsödik össze: az egyik a kezdet, a születés, a másik a vég, a halál, a harmadik pedgi az éj élet teremtő aktusa, a szexuális egyesülés (16)
Példái kizárólag a görög-latin-angol-német nyelven alapulnak. Végtelenül elszomorít: Thass-Thienemann akár magyar nyelvész is lehetett volna. Ha mindezt a magyar nyelvről írta volna meg… (A nyelv interpretációja II. A nyelv tudat alatti jelentése, Tinta, 2020. 332 old.)
Itt hozzászólhat!
