A történetet, Jaroslav Hasek regényét, vagy a belőle készült filmet (Svejk, a derék katona, 1957) valószínűleg mindenki ismeri. És most színpadra került „dark operett, avagy zenés monarchiasirató” műfaji megjelöléssel az óbudai Térszínházban. Kedves levéllel invitált az igazgató, a darab zeneszerzője és karmestere, Bucz Magor, valamint a rendező, Kaj Ádám, doktorandusz hallgatónk. Egy nagyon lelkes, családias színházat találtam, ahol a darabhoz illően Svejk-sör is előfordul. És akkor az előadásról. A darab humoros epizódokból épül fel. Hét, az érzelmet fehérre, bohócnak maszkírozott színész játssza, folyamatosan, jelzésszerűen átalakulva újabb és újabb szerepekké. Az átalakulások alatt pedig önálló vagy illusztratív élő dalbetétek. A prágai Kehely kocsmától jutunk el a frontig, aholis minden ismeretünk szerint véget ért a történet, s legföljebb a mennyországban folytatódik. Kétségtelen, hogy óriási ötlet Hasektől, hogy a minden ember számára egyértelmű tragédiát a kissé elmehunyt, vagy azt szimuláló egyszerű katonával, Svejkkel (Öller Roland) az ellentétére fordítja: ezzel azt is üzenve, hogy úgysem lehet változtatni a világ rossz dolgain, de legalább igyekezzünk lelkesen örülni mindennek, attól egy kicsit könnyebb lesz. Az élőzenén túl a rendező beveti az archaizált filmet, s a végén elmondatja, ugyancsak archaizált, korábbi éneklős stílusban Gyóni Géza Csak egy éjszakára küldjétek el őket című háborúellenes versét; hogy zökkenjünk vissza a kuncogtató jellem- és helyzetkomikumokból a véres valóságba. Rokonszenves ez a színház, a lelkes társulat (melynek tagjai, csak néhányan láttuk, az előadás előtt, immár jelmezben a focimeccsek előtti erőgyűjtő összeborulást utánozták). (Dark operett, avagy zenés monarchiasirató, R.: Kaj Ádám, előadás ma)
Kocziszky Éva professzor asszonyt közrefogja jobbról a rendező, Kaj Ádám, balról Balázs Géza
Itt hozzászólhat!
