„Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet.” (5),”senki sem ura az álmainak” (170), „két életem van, két múltam” (45), „Mondják, hogy néha éveket álmodik az ember egyetlen éjszaka… Elhatároztam, hogy olvasni fogok az álmokról, tudományos könyveket” (48), „Olyan minden, mintha már tudtam volna egyszer” (59), „A könyvek látása […]
A Keresztúri Úti Híradó volt az első újság, amit szerkesztettem. Paunz Imréné tanárnő magyar szakkörének a lapja, a Keresztúri úti általános iskolában. 1973-ban jelent meg az első száma, 1974-ben pedig még négy száma, azután elballagtunk. Voltak benne vitacikkek, tudósítások, rejtvény, és még egy folytatásos történet is. Az újságok most is megvannak. Azt hiszem, hogy most […]
Az esőben, rekedt német férfi szólítja Jeannyt, majd angolul az álmaira figyelmezteti, később rendőrségi hír: In den letzten Monaten ist die Zahl der vermißten Personen dramatisch angestiegen. Die jüngste Veröffentlichung der lokalen Polizeibehörde berichtet von einem weiteren tragischen Fall. Es handelt sich um ein neunzehnjähriges Mädchen, das zuletzt vor vierzehn Tagen gesehen wurde. Die Polizei schließt die Möglichkeit nicht aus, daß es sich hier um […]
Amikor hónapokkal ezelőtt napjaink népvándorlása kapcsán Európa legtöbb politikusa még befogadásról, szolidaritásról, szeretetről (már-már a kereszténységről is) beszélt, megfogalmaztam: jártak ezek valaha iszlám országban, ismerik-e az iszlám kultúrát, életmódot, és ismerik saját országaik etnikai gettóit (párhuzamos társadalmait)? Most csak a politikusok felelősségét firtatom. Az átlag polgárét nem. Rászorulóknak vizet, ételt, segítséget adni kötelesség. Arab országokban […]
A világháló és a különféle „alkalmazások” tették lehetővé, gyorsították fel és növelték ilyen méretűvé az Európa felé tartó népmozgást. Népvándorlás, migráció ugyanis mindig volt, s amikor lassú, fokozatos, szinte észrevehetetlen. Azután vannak időszakok, amikor csoportossá, tömegessé válik. De ilyen invázió-szerű népvándorlást Európa még nem látott (legalábbis a hunok, besenyők, kunok és oszmán-törökök óta). Teljesen nyilvánvalóan: […]
„Ungorkodik” a „sárga rózsáért” két magyar: csikósbojtár és gulyásbojtár. A „sárga rózsa” befogadott lány, tetszik neki mind a kettő; „miféle szellet azt a sárga képű hajadont közéjük nem dobta” (75); „akármilyen nagy az a hortobágyi puszta, mégsem elég nagy arra, hogy mi ketten elférjünk benne” (95). Egymásnak feszül a két gyermekkori barát, a két magyar, a […]
Szomorúan olvasom az irodalmi hetilapban: minden rossz, ami menekültügyben történik; a politika „gyalázatos embertelensége”, a menekültkérdés kriminalizálása stb., s egyetemi kollégám cikkéből megtudjuk, hogy ez a válság belső válság: „egyikünk se olvasta a Koránt, de lenézzük őket. Híresen liberális, okos, katolikus emberek éve óta suttogják, írják eszelősen, hogy az iszlám nem való nekünk, európaiaknak”, „egyszerűen […]
Egy ország demokráciaszintjét jórészt a határon való belépéskor tesztelhetjük. Kis és nagy diktatúrák határain tengernyi papirost kell kitölteni. Szinte mindenhol kell fizetni: vagy vízumdíjat és/vagy ki- és belépési illetéket, de kitalálták már a fertőtlenítési díjat is. Kambodzsában és még sok helyen „sztárfotó” készül (nem kérnek rá engedélyt). Dubajban íriszfotó, és ha belepislantasz a szemorvosoknál megszokott […]
Európai politikusok egy-egy mondattal, meggondolatlan ígérettel, primitív vádaskodással percek alatt összeomlasztják jó hírük maradékát is. Egyeseknek a nevét se tudtuk, most meg napvilágra kerül, hogy még az érettségijük is homályos. Gazdasági jólétben könnyű országokat vezetni. Krízisben azonban kiderül alkalmatlanságuk. A legjobbnak vélt politikai berendezés termeli ki őket. Van félnivalónk. Figyelmeztetésként Balassi: Idővel paloták, házak, erős […]
Mivel Szombathelyt második városomnak tekintem (Budapest, Szombathely, Hódmezővásárhely és Amszterdam a sorrend, Kaposvár és Nagyvárad most csatlakozik), másodszor is elolvastam Lipp Tamás Diákregényét. 1967-ben játszódik – ki nem mondva, de felismerhetően – Szombathelyen, az akkor alakult tanárképző intézetben. Amikor először olvastam, jól megbeszéltem Maróti Pistával, aki tanúja is volt eseményeknek, elérzékenyült a történeten. A főiskolás […]
